Mikor először próbáltam ki a játékot, az első dolog amit megnéztem,
hogy vannak-e a játékban zsoldosok? :) Ugyanis a Crusader-ben az
assassinok, és a lovas íjászok voltak a kedvenc egységeim, s paráztam,
hogy visszatérve Európába mellőzve lesznek. De fellélegezhettem, és mikor egy
kicsit jobban körbe néztem láttam csak, hogy mennyi új lehetőség
kínálkozik a kastélyom építéséhez és irányításához. Rögtön elsőként a
"dicsőség" pontrendszer jelentősége szúrt szemet. Immár nem csak a
népszerűségünk pozitív-negatív mérlegének egyensúlyozásáról volt szó, hanem hogy jóformán, csak a népünkért tett erőfeszítéseinkből nyert pontok segítségével gyarapíthatjuk a seregünk létszámát. A dicsőség pontok szaporításához rendelkezésünkre áll, pl. a konyha, ahová a prémium hozzávalókat szállítják, hogy aztán a meglehetősen kifinomult ízlésű, és fingszagolgató nemeseknek készíthessenek belőlük 4 csillagos, gourmet fogásokat. De lovagi tornák, vásárok és zenészek székhelyének elhelyezésével, templomok és kocsmák üzemeltetésével, és a parasztok változatos étrendjével is gyűjtögethetjük pontszámainkat... Az ellenség, immár nem csak a falakon kívülről támad ránk: patkányok, bűnözők és szarhegyek leselkednek utánunk, minden sikátorból, melyek megszüntetésével szintén dicsőséggel gazdagodunk. A csatajelenetek hozzák az elvárt minőséget, ahogyan a fő-, és mellék kampányok is; az ellenségek, még ellenszenvesebbek, a parasztok, még nagyobb parasztok...Ami egy kicsit lehervasztott, hogy a játék elődeinek hibáit nem igazán orvosolta, s egy-két újabbat is szerzett melléjük. De ami leginkább nem tetszett, az az, hogy egy-két új dalt leszámítva a játék egy, az egyben a S1 soundtrack-jét örökölte. Egy kicsit többet vártam a zenei kínálatától, a korábbi részekből kiindulva. De a kisebb-nagyobb hibáival együttvéve is, ez egy igen jó játék! A középkori RTS-ek szerelmeseinek kötelező darab! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése